“Ki is? Navigátor. Ahaaa…. Navigátor.. Nos, jó.
Navigátor. Manapság szinte semmit sem jelent ez, hiszen irányít helyettünk a telefonunk, a GPS-ünk, a feleségünk- férjünk, főnökünk, szinte mindenki, csak épp magunk nem, illetve lehet, hogy mi is tesszük, csak épp az előző példából indulva mások hajóját, mások tengerén…
Aki irányít, nem biztos, hogy navigál. Meghatároz irányt, elvárást bármit, de nem visz el odáig és nem vezet onnan Haza. Csak elküld, elmutat arrafelé…
Miért ezzel kezdődik egy weblap bemutatkozó szövege? Mert felkértek rá, s nem szeretem a sablonos dolgokat és egy ilyen felkérés nem mindennapos. Nekem nem…
De térjünk vissza. Nos, a Navigátor behajózott már ismert és ismeretlen vizeket, megjárt megannyi kikötőt, látott ezer veszedelmet és csodát, de mindannyiszor visszatért. Visszatért, mert Ő a Navigátor. Nem kalandor, aki ott él, ahová a szél sodorja. Visszatér, mert ez a küldetése. Hazatérni, vissza a gyökerekhez, megélve megannyi helyzet ajándékait, de hazatérni, s elszegődni a következő hajóra, hogy az is hazatérhessen ki tudja hová vezető útjáról. Hogy annyian hirdetik ezt? Igaz. Honnan tudod, hogy Ő az?
Ott áll előtted, létével igazolva a rátermettségét, minden múltjával és tapasztalatával. Életed hajóján Te vagy a kapitány, s az ismerős vizeken csendesen hajózva biztos kézzel tarthatod a kormányt, de ez a kormány bizony elveszti békés egyensúlyát, amint indulatkorbácsok csapják egekig a hullámokat. Ilyenkor bizony elkél egy navigátor, aki meglátja a veszedelemben az utat, s kikötőbe vezeti a hajót. Te vagy a kapitány, aki a döntést meghozza, aki a révben felsóhajtva a következő kikötőt célba veszi, aki csendes mosollyal, néha hitetlenkedve szemléli hajóját. Az Áldóját, ezt is megcsináltam! Ehhez bizony néha jól jön egy Navigátor.
Ági nem többet vagy kevesebbet tehet, mint egy navigátor. Épp annyit… Megmutathatja a polinéz masszázsok ősi gyógyító erejét, ahol Tiéd lehet az élmény, hogy igenis Te vagy az életed kapitánya. Felvezethet a fedélzetre, ahol a Tánc erejével emlékezhetsz arra, hogy Élsz, még ha az elemek vad táncot is járnak körülötted, miközben hajód tartja az irányt.
Mindenkinek van személyes története, amely értelmet ad létezésének, s mindenkinek van egy hajója, amin utazik. Ági története a Navigátor története, hajózik és tapasztal. Hajója a tánc, ami elrepíti-vezeti az ismerősből az ismeretlenbe és onnan vissza. A mozdulat, ami mindenhol jelen van és mindennek az alapja. Bármennyire is hihetetlen, még a színek világát is a tánc mozgatja. Ez az Ő valósága. A mozdulatok, hangok és színek világa, megannyi titok, aminek a felfedezésébe Ő már belefogott.
Csak egy tanács Kedves látogató… Ha bármely oldal olvasásakor késztetést érzel, hogy arrafelé fordítsd hajód orrát, ne késlekedj! A tapasztalat Téged gazdagít.
Kia Ora!
Barabás Attila